Amikor intelligens emberek a hit lehetőségét mérlegelik, az a leggyakoribb félelmük, hogy ha hívővé válnak, akkor félre kell tenniük a tudásukat, az értelmüket, és gondolkodás nélkül kell elfogadniuk teljesen logikátlan és gyerekes hittételeket. Hasonló érzések és gondolatok kavarogtak bennem is az elmúlt évtizedekben, sok könyv, jó  érvek és még több intelligens keresztyénnel való találkozás kellett ahhoz, hogy ez lassan megváltozzon.  

A fizika, a biológia, a földtudományok, a régészet legújabb eredményeinek áttekintése mélyen megerősítette bennem a rációba vetett hitemet (geográfus vagyok genetikailag). Ezzel a rációval fordultam a bibliai szövegek lehető legracionálisabb vizsgálatához, hogy kiderüljön végre az igazság. Hittem ugyanis abban, hogy racionális kutatással minden tekintetben megalapozott álláspontot tudok majd kialakítani. 

A Biblia és a keresztyén hit megismerése során számtalan kérdés merült fel bennem is. Némi utánajárással sok le is tisztázódott közülük. Egy idő után mégis arra jöttem rá, hogy vannak olyan kérdéseim, amelyeket általában (keresztyénségtől függetlenül) is nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen megválaszolni, de amelyek elengedhetetlenül fontosak emberi létünk megértéséhez.

Azt a kérdést, hogy vajon hány bibliai kéziratunk van, viszonylag egyszerű eldönteni. Szinte lehetetlen azonban ilyen egyszerűen megválaszolni azt például, hogy vajon racionálisan teljesen megismerhetjük-e a mindenséget vagy akár magát Istent. 

Kezdésként hasznos lehet megpróbálni csoportosítani magukat a kérdéseket. Kezdjük az egyszerűbbekkel… 

1. Logikusan eldönthető és 100% biztonsággal megmagyarázható problémák: 1+1=2. A véges és zárt rendszerben vizsgált matematikai problémák például ilyennek tűnnek. Ilyen típusú kérdés a Bibliával kapcsolatban például az, hogy hány kéziratunk van.  
2. Olyan kérdések, amelyeket - úgy tűnik - nagyon nagy (szinte 100%) valószínűséggel meg tudok válaszolni. Az almáról például elég jó közelítéssel meg tudjuk mondani, hogy egyenes vonalban esik le a fáról. Legalábbis földi méretekben. De vajon hogyan működik a gravitáció a radikálisan kisebb, kvantum szintű világban? Vagy milyen útvonalon “esne le” az alma egy a gravitáció által jobban elgörbített térben? Hasonló bibliai kérdés: nagyon komoly bizonyítékaink vannak például arra, hogy Jézus valóban létezett, de hogy ki is Jézus a maga valóságában azt olyan értelemben nem tudjuk bizonyítani mint az 1+1=2 állítást.    
3. Nehezebben eldönthető kérdések. A humán tudományok egy részét egészen jól sikerült matematizálni vagy épp kísérletekkel alátámasztani (szociológia, pszichológia), más részük viszont nagyon is ellenáll minden ilyen próbálkozásnak. Meg lehet próbálni lemérni, hogy ki érzi magát boldognak, de egyáltalán nem biztos, hogy az emberiségnek hosszú távon is az lesz a legjobb, ha mindenki úgy él, ahogy ő szeretne. Az ötvenes-hatvanas évek energiazabáló életideáljáról (ami a boldogság zálogának tűnt) bebizonyosodott, hogy teljesen fenntarthatatlan. Vajon milyen olyan ideálokat fogalmazunk meg manapság, amelyekről nemsokára kiderül, hogy alapjaiban rossz megoldások? Tudunk racionálisan gondolkodni az ilyen problémákról, de komplexebbnek tűnnek annál, minthogy végső megoldást adjunk rájuk.  
4. Átgondolható, de megkerülhetetlen és eldönthetetlen kérdések (hívjuk őket örök kérdéseknek). Vajon az emberi életnek van-e értelme vagy célja? Ezt elég nehéz univerzálisan és véglegesen eldönteni. Könnyű belátni, hogy ez egy megkerülhetetlen, átgondolható, de nagyon nehezen eldönthető kérdés. Az értelem, a cél, a tökéletesség, a szépség, a boldogság kérdéseiben számtalan kutatást végzünk, mégsem ugyanolyan 100%-ig és univerzálisan jellemző eredményeket kapunk, mint egy egyszerű zárt rendszerben. Hasonló eredményre jutunk, ha a valóság végső természetének , az élet értelmének vagy épp Isten létének kérdését próbáljuk megfejteni. 

Kérdéseink sokszínűségének és mélységének felfedezése legalábbis megkérdőjelezte bennem a racionalitásról alkotott korábbi képemet. Korábban én is (titkon) reméltem, hogy a tudomány “idővel a teljes emberi tudáshoz fog vezetni”, azaz meg fogja válaszolni mind a négy csoport kérdéseit. Bár óriásit fejlődött a tudomány, és sok rossz vagy túlegyszerűsített megoldást ki tudunk zárni, a kérdések komplexitása is radikálisan megnőtt. 

Van azonban egy még nehezebb probléma.  

További kihívás elé állította a korábbi világképemet az a felismerés, amikor rájöttem hogy az utóbbi (4.) csoportba tartozó kérdések alapozzák meg az egyszerűbb kérdéseket. Annak ellenére,hogy nagyon nehezen eldönthetőek, nélkülük az egyszerűbbeket sem tudom megmagyarázni. Ezért hívom ezeket a kérdésket “megkerülhetetlennek”. Ahhoz, hogy egy egyszerű 1+1 kérdésre biztos választ adhassunk, hinnem kell, hogy a világ legalább részben megismerhető és logikus. A bonyolultabb kérdések mögötti meggyőződések (hallgatólagosan) megelőzik az egyszerűbb kérdések megválaszolását.

Egyszerűen megfogalmazva ahhoz, hogy tudjam: 1+1=2, már előzetesen el kell hinnem, hogy a világ logikus. Enélkül nincs tudomány. Akkor is hinnem kell bizonyos szintig a rációban, ha végső értelemben nem tudom eldönteni, hogy igaz-e a feltételezésem. 

A kérdések bizonyos részének komplexitása és a legnehezebb kérdésekben történő előzetes meggyőződés szükségességének felismerése rávilágított arra, hogy  a teljes emberi tudásról (1-4 csoport összes kérdése) alkotott elképzelés egyáltalán nem bizonyított, hanem maga is egyfajta hitnek tűnik. 

Éppen nyugati kultúránk természettudományos gondolkodásán alapuló, de azt túllépő hittétele volt, amely maga is a negyedik csoport problémái közé tartozik. Jól hangzik és lelkesítő, hiszen sokáig úgy tűnt, hogy “már csak néhány kérdés van hátra”, de egyáltalán nem dönthető el véglegesen. 

Ha jobban megvizsgáljuk, akkor megsejthetjük, hogy a racionalitás végső hatalmába vetett meggyőződés (racionalizmus) valójában hit! Hit abban, hogy az ember képes teljesen megérteni a mindenséget, és végleges válaszokat adni annak összes kérdésére. Soha senki nem bizonyította be, hogy erre valóban képesek leszünk.    

A racionalizmus logikai képtelensége mellett az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai is sok tekintetben éppenhogy az ellenkező irányba viszik gondolkodásunkat. Emberi végességünk megtapasztalása, megismerésünk korlátozottsága, a tudományos robbanás exponenciális sebessége egy a korábbinál elképzelhetetlenül komplexebb világot tárt fel előttünk. Nagyon nehéz azt mondani, hogy  “már csak néhány kérdés van hátra”, amikor szuperszámítógépeink még azzal is nagyon megküzdenek, hogy egy-egy kvantumrészecske (hol vagyunk még az atomtól, komplex vegyületektől, élettől, öntudattól?) természetét pontosan leírják.     

Érdemes tehát különbséget tenni a racionális gondolkodás és a racionalizmus között. Míg előbbi mindenképp szükséges, utóbbi maga is egy átgondolható, de szinte eldönthetetlen meggyőződés, amellyel nemhogy a keresztyén hit, de még az irodalomtudomány, a filozófia, sőt a természettudományos gondolkodók egy jelentős része sem ért egyet.

Hiszek abban, hogy az eszünket használva számtalan túlegyszerűsített (rossz?) megoldást ki tudunk zárni. Ezért hiszek a tudományban. Éppen ezért a rendelkezésre álló érvek azt erősítik bennem, hogy az élet legfontosabb kérdéseiben egy bizonyos ponton azt kell mondanunk: erős és racionális érvek vagy ellenérvek miatt ebben vagy abban hiszek. Vannak ugyanis olyan kérdések, amelyek túl vannak az egyszerűen eldönthető problémákon. 

Ezért merem azt mondani, hogy hiszek a tudományban, de éppen ezért nem vagyok racionalista. Ha valaki igazán hisz a tudományban, akkor nagyon nehéz azt gondolni, hogy minden kérdésre választ tudunk adni, és nincs szükség a létezés egészéről alkotott előzetes meggyőződésekre.

Az életnek kiirthatatlan részei, sőt ha jobban belegondolunk: a legfontosabb kérdései ezek a problémák. 

A fenti gondolatok persze még egyáltalán nem tennének keresztyénné, de racionális okom van rá, hogy ne legyek racionalista. Ahhoz, hogy egy ponton esetleg ennél tovább is lépjünk, még számtalan kérdésre kell választ adnunk.   

További irodalom:

Meg tud-e magyarázni a tudomány mindent? 

Can Science explain everything? John Lennox és Peter Atkins vitája 

https://www.youtube.com/watch?v=fSYwCaFkYno